Teremtő üzenet

„Ez az az üzenet, amelyet hallottunk tőle és hirdetünk nektek, hogy az Isten világossága és benne egyáltalán nincs semmiféle sötétség. Ha azt mondjuk, hogy közösségünk van vele, és sötétségben járunk, hazudunk és nem cselekedjük az igazságot. Ha pedig világosságban járunk, amint ő maga világosságban van, közösségünk van egymással, és Jézus Krisztusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincs bűn bennünk, magunkat csaljuk meg, és az igazság nincs meg bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden istentelenségtől. Ha azt mondjuk, hogy nem vétkeztünk, hazuggá tesszük őt, és az ő igéje nincs meg bennünk.” (1Jn 1,5-10)

Isten teremtő üzenetéről hallunk. Isten életteret teremt számunkra. „Lehetővé teszi, hogy legyen jövő. Fizikai és lelki tágasságot ad, ahol kibontakozhat az emberhez méltó élet. Többkörös közösség jelzi ezt, ahol a közösségmegélés nem terhes kötelesség vagy unalmas időtöltés, netán kötelező program, hanem a szellemi tágasság jele. Ennek nyomán kezd érdekelni az elvi szinten túli, megcselekedhető igazság, ami segít önmagamra találni, ami közös nevezőre juttat a felebaráttal, sőt közösségbe von a bűntörlő Krisztussal.” (Dr. Fekete Károly)

KÖZÖSSÉGSZERŰSÉG

„Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünkkel megtapintottunk az élet igéjéről: - és az élet megjelent, és láttuk és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek azt az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk. – Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. A mi közösségünk így közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezeket azért írjuk, hogy örömünk teljes legyen.” (1Jn 1,1-4)

Ezek a versek közösségi szempontot figyelembe vevő gondolatot tárnak elénk. Az író a gyülekezetre és saját tanúságtétele megalapozottságára koncentrál. Sokszor elmondták a teológián, hogy kiemelten fontos a gyülekezetközpontúság (pl. az igehirdetésben). Itt most ezzel találkozunk. A közösséget érő megtévesztő tanításokra válaszol: ami megformált titeket – arra hivatkozva kéri: maradjatok meg Őbenne. Hajlamosak vagyunk, hogy miután megerősödtünk, kívül kerülünk önszántunkból Krisztus erőteréből. Pedig a közösségek számára ez a bizonyos krisztusi erőtér nem csupán eszköz a bajban, hanem a közösségeket éltető erő. A közösségedben csak maradj Krisztus erejű! János erre hívja a gyülekezetét és miután azért írja, hogy mindenki öröme teljes legyen, így téged is.

Megbízható, őszinte bizonyságtétel

„Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünkkel megtapintottunk az élet igéjéről: - és az élet megjelent, és láttuk és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek azt az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk. – Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. A mi közösségünk így közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezeket azért írjuk, hogy örömünk teljes legyen." (1Jn 1,1-4)

János ezekkel a versekkel azt is kifejezi, hogy hitből fakadó, megbízható hitvallás, tanúbizonyság jut el hozzád. Őszinte, amelyet a szeretet vezérel. De mi bizonyítja ezt? Mitől megbízható az ő bizonyságtétele? Mert Jézusra mutat! És ki másra nézhet egy közösség, mint Őrá! Nem egy siker sztori (bestseller) maradt a tanítványok után (no, nem azért, mert ne lett volna munkájuk eredményes), hanem a hitvallásuk, amely több mint egy közösségi modell, egy jó közösségi gazdálkodási példa: az alapja minden közösségnek.

A közösség helyreáll

„Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünkkel megtapintottunk az élet igéjéről: - és az élet megjelent, és láttuk és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek azt az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk. – Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. A mi közösségünk így közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezeket azért írjuk, hogy örömünk teljes legyen." (1Jn 1,1-4)

A levél és a levélíró munkájának a célja: "hogy örömünk teljes legyen". Ezekkel azt is kifejezi az író, hogy a keresztyénség közösség azokkal, akik látták Jézust, s a keresztyénségben válik megtapasztalhatóvá az élet ereje, valamint, hogy az új világ jelenléte Istennel és egymással a közösséget helyreállító, gyógyító erő a földön. Abbéli reményének ad hangot a szentíró, hogy a maguk köréhez tartozók okán nem hiábavaló a reménységük, hogy nem eredménytelen a munkájuk. De nemcsak arról van itt szó, hogy öröm tölti el, mert munkájuk nem volt hiábavaló, hanem annak
is hangot ad, hogy „az a közösség, amelyhez tartoznak, az élet ereje által való, életképes, és már a jelenvaló világban az eljövendő világ erejéről ad jelt”. (Dr. Lenkeyné Dr. Semsey Klára) A sokszor erőtlennek tűnő keresztyénség láttán ne lankadjon a hitből fakadó szolgálatunk, amely erős közösséget építő munka – ez az ige ígérete. Hiszed-e ezt?

Közösség Istenneél és egymással

„Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit szemléltünk és kezünkkel megtapintottunk az élet igéjéről: - és az élet megjelent, és láttuk és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek azt az örök életet, amely az Atyánál volt és megjelent nekünk. – Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy nektek is közösségetek legyen velünk. A mi közösségünk így közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. Ezeket azért írjuk, hogy örömünk teljes legyen.[1]” (1Jn 1,1-4)

A keresztyének közössége Istennel nem csupán oltalmat jelent az ember számára, hanem elkötelezést Isten igényének a teljesítésére; ehhez pedig a feltételt Isten azzal biztosította, hogy erre a lehetőséget a közösség számára megteremtette.

„Ennek következménye horizontális síkban a gyülekezet tagjaival való testvéri közösség, amely az egymás iránti felelősség konkrét, tettekben való megmutatkozását jelenti az adott helyzetnek megfelelően (vö. 3,16).” (Dr. Lenkeyné Dr. Semsey Klára)

A bizonyságtevők közössége kapcsolatot teremt azokkal, akikhez szólnak, és mindnyájukból alakult közösség egyben közösség azzal is, akiről a bizonyságtétel megszólal: Jézus Krisztussal.

A szentíró azt írja, hogy aki részesül az örök életből, abból épül föl a testvéri közösség. „Ahogyan az Istentől való elszakadás az emberi kapcsolatok megrontását is magába foglalta, úgy az igehirdetés nyomán az élettel való kapcsolat mindkét közösség helyreállítását jelenti.” (Dr. Lenkeyné Dr. Semsey Klára) Tehát közösség az Atyával és a felebaráttal.

[1] „Ezeket azért írjuk, hogy örömünk teljes legyen” - A 4. versben a levél írása céljának meghatározása áll előttünk.